A zalai ember szent helye: a hegy, ami ugye domb. Nem akar több lenni, csak ami: szép, küzdelmes munka gyümölcse.

A Zalai borvidék

Zalai borvidék
diverzitása

Területileg nehéz lehatárolni, de nem lehetetlen. Sokrétű vidék. A Kis-Balaton és a Zalai-dombság, egy kis Mura. Ez mind a Zalai borvidék.

A dombok széttagolt dűlői sok fajtát rejtenek. Kicsit szétszórt. De ettől még csodákra képes. Amúgy nincs benne semmi különös és ettől válik különlegessé az egész. Ahogy a borászat is.

A borvidék termőterülete jelenleg 800 hektár, ebből kékszőlő 180 hektár. Ha beindul a dolog, még vagy kétszer ennyit lehetne telepíteni. Határai: északról önmaga, délről Mura folyó, Dráva, keleten Keszthelyi-hegység és Balaton, nyugatról országhatár. Azt szeretnénk, ha a zalai bor a határain kívül is újra híres lenne. De csak azért, mert jók a zalai borok.

Zalai borvidék
különlegességei

Az egyik legcsapadékosabb borvidékünk. 750-800 mm évente. A hőmérsékleti viszonyok a hazai átlaghoz képest kiegyenlítettek. Az éves napfény ellátottság közepes, 1900-2000 óra. Ami a talajokat illeti, összességében a barna erdőtalaj, az agyagbemosódásos barna erdőtalaj és a homokos-agyagos rétegek adják lösztakaróval az alaphangot a Pannon-tenger üledékein.

Mit jelent mindez?

Fantasztikus természeti adottságokat és rengeteg meglepetést. Több savat, gazdagabb aromát. Nyáron meleg van, de a savak nem égnek el. Jó szerkezetű, illatgazdag borokat és hosszú érlelésre szánt elegáns tételeket egyaránt készíthetünk e vidéken.

Zalai borvidék szőlőfajtái
és borai

Nem, a tévhittel ellentétben a borvidék nem Nohából és nem direkttermőkből áll. Jó hír viszont, hogy nagyon sok magyar és világfajtát kóstolhatunk meg a lankás dombvidékről. Van valami jó is abban, ha valami ennyire élni akar. A Zalai borvidék identitásának alapját a Zalai termőtáj és a fajták sokszínűségének harmonikus egysége adja. Túlnyomóan fehér boros vidék, de nagyon jól érzi magát a kékszőlő is. A szép, színes kínálat fajtái: rajnai rizling, rizlingszilváni, zöldveltelini, chardonnay, szürkebarát, tramini. A kékek: cabernet sauvignon, kékfrankos, merlot, syrah. És még sokan mások. Ja és a nagyon zalaiak, amiket még itt is nemesítettek: cserszegi fűszeres, nektár, pátria. Azért a legnépszerűbb még ma is az olaszrizling.

A közösség ereje – Hegyke

2019-ben a zalai borászok feltették (maguknak) a kérdést: miért nincs egy igazi zalai zászlósbor? Ami megmutatja mit gondolunk a borvidékünkről, de tükrözi minőség iránti elkötelezettségünket, és minden körülmények között örömet okoz a fogyasztójának. A példaértékű összefogást nagyon sok elszármazott zalai is támogatta, hogy mást nem mondjunk, a dizájn, és a kezdeti a marketing is így valósult meg.

De mi is a Hegyke? Egy friss, üde, lendületes, mégis komplex száraz fehérbor, elsődleges virág- és/vagy gyümölcs illatokkal, élénk zamatokkal, kifejezve a Zalai termőtáj és a fajták sokszínűségének harmonikus egységét. Összetételét tekintve szigorú szabályok mentén készül, azonban maradt kellő mozgástér, hogy minél több zalai borász készíthesse el saját Hegykéjét. Végül miért Hegyke lett a neve? Erre a legjobb választ a hátcímkén találod!

Aktuális: klímaváltozás vs
Zalai Borvidék

Az éghajlat változása évek óta tetten érhető a mindennapi munkánk során. De hogyan is hat ez a borvidék egészére, a megtermelt szőlő és bor minőségére? Régi beidegződéseket, rutinokat kell átértékelnünk, újragondolnunk, a siker kulcsa pedig az alkalmazkodás. Ebben segítségünkre vannak a földrajzi adottságaink és a szőlő fantasztikus életereje, élni akarása. Igaz, hogy a déli lejtők helyett a keleti fekvést már itt is előnyben részesítjük, és hogy a dűlőinkben fel kell készülnünk az egyre több hőségnapra, a hosszú, száraz periódusokat követő hirtelen csapadékra, de az elhivatottság, a szakmai tudás megvan az itt dolgozó szőlészekben, borászokban.

Mit jelent ez a borainkra nézve? Az eddig keményebb, erős savgerincű borok moderáltabbá, zamatgazdagabbá és tüzesebbé válnak, a késői érésű „nagy” magyar- és világfajták pedig biztosabban beérnek.

Zalai szőlészeti
és borászati hagyományok

Már a középkorban is…

Elintézhetnénk annyival, hogy méltánytalanul elfelejtették. Na és? Majd megismerik újra. Az tény, hogy ismertségének növekedését nem segítette elő a gyakori névváltoztatás. 1999-ig Zalai, 1999 óta a Balatonmelléke nevet viselte, 2006-ban kapta újra vissza a zalai elnevezést.

De nézzük inkább a gazdag múltat és az élő jelent. A virágzó szőlő és borkultúrát a török akasztotta meg. A későbbi fejlődését a filoxéra vész állította meg.

Egy 1860-as feljegyzés 34.000 présházról, pincéről tanúskodik. Csemegeszőlő termelése és oltványtermesztése is híres volt. De ma is itt van velünk, pedig az egykori történelmi Zalai borvidék területéről sok borvidék önállósodott a megye határainak változásával. Noha kevés az ismert borászatok száma, azért többre hivatott. És mit szeretne a Dóka Éva? Bizonyítani és a zalai bort újrafogalmazni.