Csütörtökön mutatták be Fejérvári Gergely és P. Szathmáry István a Cser Kiadó gondozásában megjelent Ültess szőlőt! című könyvét a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. Az esemény ráadásul nemcsak a kötetről szólt, hanem a zalaszentgróti Dóka Éva Pincészet borainak újabb pesti bemutatkozása is volt, hiszen a jó hangulatú kerekasztal-beszélgetés után Tarsoly Róbert borász, a könyv szaklektora az utóbbi évek néhány nagy kedvencét is megismertette az érdeklődőkkel.
Csécsi László, a Magyar Hang újságírója, a Da bibere borrovat alapítója egy anekdotával adta meg az este alaphangját, amiből kiderült: manapság bizony nem divat szőlőt telepíteni – mi több, még az Unió is inkább a tőkét kivágását, mint ültetését támogatja. Kiknek szól tehát ez a könyv? Fejérvári Gergely úgy fogalmazott, bárkinek, aki kacérkodik a szőlőtelepítés gondolatával, de még egy utolsó lökésre vár; illetve mindenkinek, aki régóta vágyik rá, de még nem mérte fel, mivel is jár egy birtok fenntartása.
Tarsoly Róbert borász a Dóka Éva Pincészet több mint huszonöt éves múltjára visszatekintve felidézte, gyermekként annyira megutálta a szőlőmunkát, hogy egészen Budapestig menekült előle. De végső menekvés nincs: az egyetem után a dűlő visszahívta Zalába, mára pedig huszonhét hektáron gazdálkodik feleségével és családjával. Elmondta azt is, a kisbirtokok romantikája ekkora léptékben akár meg is kophatna, de az új és új kihívások, a kísérletezés, területeik és szőlőfajtáik jobb és jobb megismerése egy percre nem engedi, hogy alábbhagyjon a szenvedély.
P. Szathmáry István grafikusművész, aki a Kis magyar borsznobkalauz és a Fröccskönyv után immár harmadik szőlős-boros témájú kötetét illusztrálta, felidézte: alföldi gyerekként nem sok esélye volt beleszeretni a szőlőmunkába és a minőségi borokba. Számára viszont ennél többet jelent a téma: példaképei, Ronald Searle és Ralph Steadman életművén is végigvonulnak a borok ihlette illusztrációk, hiszen a téma kifogyhatatlan forrása művészi asszociációknak. Külön kiemelte, a polgári attitűd visszaszorulása idején mennyire becsülendő és előremutató, hogy a Dóka Éva Pincészet a kiváló borok mellett a kultúrának és művészetnek is teret enged: feleségével, Végh Kata grafikusművésszel második nagy közös tárlatuk éppen a zalaszentgróti borászati központ kiállítóterében került megrendezésre.
A bemutatót dedikálás, beszélgetés vezette át a várva várt borkóstolóra. Fejérvári Gergely valamennyi tétel előtt felolvasta a könyvből az adott szőlőfajta megszemélyesített jellemrajzát, illetve mesélt azokhoz fűződő személyes viszonyáról, tapasztalatairól. Tarsoly Róbert mindezeket a pincészet hitvallásával, munkájuk bemutatásával egészítette ki, hogy a pohárnyi bor mellé zalai életképek, dűlőtörténetek, szakmai műhelytitkok is jussanak bőven. A 2024-es szüretből származó Nektár jó apropót adott arra, hogy a nemesítő Bakonyi Károly mellett az idei év szélsőséges időjárásáról is beszéljenek egy keveset.
A 2021-es Furmint, a kóstoló második tétele volt hivatott bizonyítani: Zalának sem kell megijednie a „nagy bor” titulustól, bátran dolgozhat olyan fajtákkal is, amiket a borfogyasztók inkább kötnek Tokajhoz, Somlóhoz, mint a „Balaton-mellékéhez”. A hordós tétel komplexitása, sokoldalúsága, zamatgazdagsága egyértelműen lenyűgözte a kóstoló közönségét. A zárás pedig, mint remélhető volt, általános megdöbbenést okozott. A szintén 2021-es, késői szüretelésű, az aszúeljárást és a reduktív technológiát ötvöző, mégis teljesen szárazra erjedt Hárslevelű nemcsak az év reduktív bora díjat zsebelte be idén a Winelovers Wine Awards nemzetközi borversenyen, de a könyvbemutatóra érkezők egyöntetű elragadtatását is.
Ha ilyen borokat nem is egyhamar fog készíteni a szőlőültetésbe most belevágó kalandor, az est résztvevői egyetértettek abban: az igazán elhivatott szőlész-borász nem konkurenciát lát más sikerében, hanem inspirációt, kihívást, a további fejlődés lehetőségét.
Úgyhogy nem marad más hátra – Ültess szőlőt!
