Termékleírás
Olaszrizling x Piros tramini: mindkettőtől a legjobb tulajdonságokat örökölte. Tartalmas, ugyanakkor lendületes, fiatalos. Réti virágokra, gyógyfüvekre emlékeztető illat, ízében vagányság, egy kis rizlinges keserűmandula-beütéssel. A korty kerek élménnyé áll össze, és sorsa szép hosszú lecsengésben, a következő kortyra sarkalló utóízben teljesedik be.
Ajánlás: Nehéz egy újonnan felfedezett kedvencről ajánlást írni. Vagy inkább könnyű? Kóstoljátok, igyátok, amikor csak alkalom kínálkozik rá!
A termék ára tartalmazza az 50 Ft-os palack visszaváltási díjat.
Évjárat és technológia
Ez nagy menet volt! Ha megnézitek a szüreti dátumot, augusztus 9., tökéletesen beérett szőlővel! És mi még nyaralást terveztünk aug. 20. előtt! Volt bennünk némi félelem, hogy mi lesz ebből, de ha meggondoljuk, hogy a fakadás is nagyon korán volt, és számolunk, akkor látjuk, hogy az extrém meleg nyár ellenére elegendően hosszú tenyészidő állt a szőlőnövény rendelkezésére. Vagyis jó beltartalmat, értékes aromákat várhatunk ettől az évtől (is). És bár a szüretet nagy hajtásként éltük meg, de mindenhová odaértünk időben, így a házi „történelemkönyvünkbe” várhatóan nagy évjáratként vonul be 2024.
Technológia
A bor készítése közbeni, és az azt követő kóstolások egyértelművé tették, hogy a szőlőből átmentett illatok, zamatok a palackozást megelőző rövid tartályos érleléssel tudnak igazán kiteljesedni. Ehhez persze elengedhetetlen a kíméletes feldolgozás, préselés és a gondosan, 16-17°C-on irányított erjesztés. Semmi hókusz-pókusz, csak amit a must megkívánt: ha ilyen kiváló az alapanyag, az eredmény is az lesz!
A számok szerelmeseinek pedig:
Szőlő
Fajta: 100% Pátria
Művelésmód: középmagas kordon, 2,6×0,9 m
Szüret: szeptember 14.
Dűlő: Szélmente
Bor
Alkohol: 12,99% vol.
Maradék cukor: 2,8 g/l
Titrálható sav: 5,4 g/l
Érlelés: rövid, tartályban
Címke
(Szinte) minden, ami a mi szűkebb pátriánk. A címkén testet ölt, amit megélünk itthon. Ahogy gyerekként úszunk a Zalában, ahogy biciklivel meghódítjuk a dombokat, ahogy piknikezünk a virágos réten. Szinyei Merse Pál Majálisát ki szúrta ki a jobb felső sarokban? Ott van még a Harangláb, Pinot noir ültetvényünk őrzője, meg a Batthyány-kastély, ami számunkra Zalaszentgrót szimbóluma, a zalai rák, és naná, hogy a szőlő is. Két fogas kérdést azonban elrejtettünk a címkén − az mégsem járja, hogy minden egyértelmű legyen! Szeretett családi pincénk büszkén feszít a csáfordi dombtetőn, de az nem derül ki, miért Tasmánia a neve. Pedig az, becsszó. És semmi köze se Ausztráliához, se az ördögökhöz. Vagy egy kisördöghöz talán mégis? Illetve ki hallott már olyan kőhídról, ami alatt nincsen folyó? Pedig a grafikus nem hibázott! Gyertek el hozzánk, és megígérjük, elvarrjuk a történet utolsó szálait is!
