„Azt tapasztalom a termelők részéről, hogy van igény az összefogásra, értik, miért fontos az egységes arculat, egy közös honlap, boros rendezvények, ahol megmutathatjuk magunkat” fogalmazott Tarsoly Róbert. A balatonborbar.hu interjúja a Zalai Borvidékről, a Hegykéről, aktuális bortrendekről.
Vas megye déli részétől a Mura vidékéig tart a Zalai Borvidék, elég nagy kiterjedésű, ám szétaprózott, így a hegyközségi terület mintegy 640 hektár. A szokásos északi parti olaszrizling mellett itt több, ritka szőlőfajtából is készítenek bort.
Tarsoly Róbert és felesége viszi a Dóka Éva Pincészetet Zalaszentgróton, 25 éve foglalkoznak szőlővel, borral, de Róbertet csak tavaly választották meg borvidéki elnöknek. Ő mesél a Zalai Borvidék különleges helyzetéről. „Három nagyobb körzetbe sorolhatók a borvidéki települések, az egyik, ahol én is élek, Zalaszentgrót és környéke, van egy Kis-Balaton központtal és egy Mura-vidéki terület. Északi partiak lévén itt is legnagyobb arányban olaszrizlinggel foglalkozunk, de ezen kívül rengeteg fajta szőlőből készítünk bort. Nem nagy területen, de a magyarországi átlaghoz képest nagyobb arányban találhatók meg nálunk a Dr. Bakonyi Károly által Keszthelyen nemesített fajták, mint a másutt is népszerű Cserszegi fűszeres, és a talán kevésbé ismert, de annál különlegesebb borokat adó Pelso, Nektár, Pátria, Rozália, vagy éppen a Messiás. A kisbirtokoknál jellemző a vegyes fehér szőlő, de a piacra termelőknél ott a Furmint, a Szürkebarát, a Királyleányka, a Chardonnay vagy a Rajnai rizling, és hogy kékszőlőt is említsek, a Cabernet, a Kékfrankos vagy éppen a Merlot. Igazi különlegesség a Csókaszőlő, ami egy régi magyar szőlőfajta és már csak néhány helyen található.”
Tarsoly Róbert azt mondja, a Zalai Borvidék még a klímaváltozás hatásainak sem olyan kitett, mint a régió többi területe. Náluk ugyanis a későbbi szüretelésű szőlők beérése, ami korábban mindig bizonytalan volt, a felmelegedésnek köszönhetően sokkal kiszámíthatóbb, és a savtartalom is előnyére változott. „Összességében elmondható, hogy fura módon nekünk kedvez a klímaváltozás, igaz, a dél felől jövő betegségek minket találnak meg először – folytatja Róbert. – A szőlőtermesztés abból a szempontból sem egyszerű, hogy szőlőt az ember nem egy-két évre ültet, azaz, a fogyasztói szokások változásához jóstehetségre lenne szükség. A trendeket 20-30 évre előre kéne tudni, és ez bizony nehézség, de mi ebből a szempontból sem állunk rosszul, hiszen a Zalai Borvidék eleve fehérboros. A jelen pillanatban érvényes trend a gyümölcsös, frissebb és alacsonyabb alkoholtartalmú boroknak kedvez, nálunk pedig erre alkalmas az éghajlat és adott a fajtaszerkezet is.”
Amikor a kedvenceiről kérdezzük, Róbert azt mondja, ha sorolni kezdi, egyre nő a lista, de a mostani favoritok az olaszrizling mellett a furmint és a rajnai rizling.
Persze borvidéki elnökként minden itt születő bor fontos a számára. „Tavaly kaptam meg a hivatalt, és nagy terveim vannak a többi hegyközségi vezetővel együtt. Nagyon szeretném elérni, hogy legyen közös arculatunk, közös termékünk, amire a régiós Balaton Bor lehet a példa, csak mi szeretnénk egy külön zalai bormárkát is. A Hegyke elnevezésű hasonló elven működik, ezt a brandet kellene erősítenünk. Azt tapasztalom a termelők részéről, hogy van igény az összefogásra, értik, miért fontos az egységes arculat, egy közös honlap, boros rendezvények, ahol megmutathatjuk magunkat. Persze a hatékony marketinghez forrást is kell teremteni. Nagyobb léptékben pedig, ha azt szeretnénk, hogy a balatoni borokat a Holdról is lássák, akkor egyben kell kezelni a régiót. Persze a kellő mennyiség és a megfelelő minőség biztosítása nagyon fontos kérdés, de legalább van cél, van, hová tartani.”
Olvassátok el a balatonborbar.hu további cikkeit is a Balaton borrégióról ezen a linken!
